visszahangozza a rádió a stúdióban, zajlik a (tán már 3. világ-) háború Ukrajnában, de közben ne mit találtam a természetben is (ami alatt ez esetben az internetek értendő):
aligátorhalak. néma, sötétben lopozó kegyetlen gyilkos-ragadozók.
érted jön az Aligátorhal!
igen, tragikus életsorsnak az emlékműve, de felhívnám a figyelmet Marie Antoinette emberi kéz koptatta bal cickójára.
kegyeletsértőnek tűnhet, persze, de a művész is megérte a pénzét a kissé pőrére sikerült ábrázolással. ez a fajta vicc, humor egy katedrális szentélyében található királyi síron kegyeletsértőnek tűnhet mai szemmel: a francia forradalom primitív templomgyalázó hagyományának élő és látható nyoma (proli, köztársaságpárti fekete gúny a monarchia intézményén).
de tekinthetjük úgy is, mint a kiveszettnek hitt középkori karneváli humor spontán megnyilvánulását.
a francia forradalom eseményeit egy véresen komoly karnevál metaforájával is szemlélhetjük.
A Bátorság allegóriája, II. Ferenc breton herceg síremléke, Nantes.